Szóval: helyzet?
Ahhoz, hogy bármit is kialakítsunk, építsünk a legfontosabb azt tudni, hogy hová. A helyszín alapvetően határozza meg azt, hogy mit, miből, hogyan, miként építsünk. Ha rosszul döntünk, az nem csak építkezéskor, felújításkor fog igen sokba kerülni, de az üzemeltetése is drága és legfőképpen: pazarló és fenntarthatatlan lesz!
Szóval mit is határoz meg a helyszín? Vegyük például a helyet, ahol élek: Miskolcot.
Vajon itt mit kell figyelembe venni?
A levegő hőmérsékletét, a páratartalmát, az uralkodó szeleket, a napsütéses órák számát. Sok-sok adatot. Szerencsére, az adatokat nem kell nekünk összegyűjtögetni és az elemzést az ujjunkból kiszopni: a pszichrometria választ ad ezekre a kérdésekre.
A Climate Consultant 6.0* programot használtam az elemzéshez. Az adatok a 2004-2018. közötti időszakra vonatkoztak. (A korábbiak hűvösebb klímát mutatnak.)
A fenti adatok egy százalékos összetételt ábrázoló oszlodiagramon. Az alsó vonal a napnyugta, a felső vonal a napkelte időpontjai (az óraátállítás nincs figyelembe véve.) |
Pszichrometrikus ábrán. A belső komfortot elemeztük a tervezési stratégiák tekintetében éves szinten. |
A kapott adatokból jól látszik, hogy az év
- 51,8% az az időszak, amikor fűtenünk és párásítanunk kell az otthonainkat
- 26,2% az az időszak, amikor belső hőforrások állnak a rendelkezésre
- 13,2% az az időszak, amikor komfortos az élet magától
- 10,8% az az időszak, amikor passzív napenergiát lehet hasznosítani nagy hőtároló képességű anyagokkal
- 5,8% az az időszak, amikor a napfényt árnyékolnunk kell
- 3,5% az az időszak, amikor a nagy hőtároló képességű anyagokat az éjszakai lehűléssel vissza tudunk hűteni
- 1,5% az az időszak, amikor páramentesítenünk kell
- 0,6% az az időszak, amikor hűtenünk és páramentesítenünk kell
- 0,5% az az időszak, amikor a széltől kell védenünk a külső tereinket
A következő néhány posztomat ezeknek a tervezési stratégiáknak szentelem majd, ahol részletesen áttekintjük a javaslatokat és nézünk rá példákat.