Szóval: helyzet?

 Ahhoz, hogy bármit is kialakítsunk, építsünk a legfontosabb azt tudni, hogy hová. A helyszín alapvetően határozza meg azt, hogy mit, miből, hogyan, miként építsünk. Ha rosszul döntünk, az nem csak építkezéskor, felújításkor fog igen sokba kerülni, de az üzemeltetése is drága és legfőképpen: pazarló és fenntarthatatlan lesz!

Szóval mit is határoz meg a helyszín? Vegyük például a helyet, ahol élek: Miskolcot.

Vajon itt mit kell figyelembe venni?

A levegő hőmérsékletét, a páratartalmát, az uralkodó szeleket, a napsütéses órák számát. Sok-sok adatot. Szerencsére, az adatokat nem kell nekünk összegyűjtögetni és az elemzést az ujjunkból kiszopni: a pszichrometria választ ad ezekre a kérdésekre. 

A Climate Consultant 6.0* programot használtam az elemzéshez. Az adatok a 2004-2018. közötti időszakra vonatkoztak. (A korábbiak hűvösebb klímát mutatnak.)

A levegő száraz hőmérséklete, nem árnyékolt állapotban, 
havi és napszaki bontásban. A színek mutatják a hőmérsékleti tartományt.
A csodálatos felület-diagramon türkizzel jelölt az embreknek kellemes
21-27 fokos hőmérséklet, a kékek a hűvösebbet, a pirosak a melegebbet jelzik.

A fenti adatok egy százalékos összetételt ábrázoló oszlodiagramon.
Az alsó vonal a napnyugta, a felső vonal a napkelte időpontjai
(az óraátállítás nincs figyelembe véve.)


Pszichrometrikus ábrán.
A belső komfortot elemeztük a tervezési stratégiák tekintetében éves szinten.

A kapott adatokból jól látszik, hogy az év 

  • 51,8% az az időszak, amikor fűtenünk és párásítanunk kell az otthonainkat
  • 26,2% az az időszak, amikor belső hőforrások állnak a rendelkezésre
  • 13,2% az az időszak, amikor komfortos az élet magától
  • 10,8% az az időszak, amikor passzív napenergiát lehet hasznosítani nagy hőtároló képességű anyagokkal
  • 5,8% az az időszak, amikor a napfényt árnyékolnunk kell
  • 3,5% az az időszak, amikor a nagy hőtároló képességű anyagokat az éjszakai lehűléssel vissza tudunk hűteni
  • 1,5% az az időszak, amikor páramentesítenünk kell
  • 0,6% az az időszak, amikor hűtenünk és páramentesítenünk kell
  • 0,5% az az időszak, amikor a széltől kell védenünk a külső tereinket 
Fontos tudatosítani, hogy 21-27°C a komfortos hőmérséklet tartomány az elemzés szerint! 

A fentiekből látszik, hogy milyen épületeket (anyag, üvegfelület, árnyékolás), hová (tájolás, szélárnyék), és miből (nagy vagy kicsi hőtároló képességű anyagok) tervezzünk. Az egyes időszakokban más-más módszer a legkedvezőbb, emiatt a különféle módszereket egymás mellett, egymást kiegészítve és olykor egymás hatását rontva alkalmazzuk. 

A fenti adatokból az is szépen látszik, hogy nem elég becsomagolni a házainkat, az alacsony energiafelhasználás érdekében, mert a házaink számos tulajdonságát elrontjuk ezzel, a fenntarthatóságot pedig csak egy picit segítettük. 

Ha végigtekintünk Magyarország épületein, rögtön szembeötlik az a tény, hogy őseink milyen jól építkeztek a fentiek tükrében. Nem csak az itt élő elődök építkeztek jól, hanem minden hasonló tulajdonságú éghajlatú helyeken is - mi azok közé a szerencsés nemzedékek közé tartozunk, akik ezt az évszázados, területeken átívelő tudást szintetizálni tudjuk! Ezeket már meg is tettük különféle sztenderdek formájában. Az alábbi képen az ASHRAE STANDARD 55-2004 sztenderdnek megfelelő javaslatokat láthatjátok:


A következő néhány posztomat ezeknek a tervezési stratégiáknak szentelem majd, ahol részletesen áttekintjük a javaslatokat és nézünk rá példákat.

* A Climate Consultant a UCLA Energia Tervező Csoportja hozta létre