Az építőanyag II

Használjuk magas sűrűségű építőanyagokat a belső térben, hogy télen megőrizzük a nappali meleget és nyáron az éjszakai hűvöset. Magas sűrűségű lehet a födém, a fal, vagy a kőből épített kandalló, kályha.

Mostanra - gondolom - már mindenki jól összezavarodott, hogy akkor miből és hogyan is kellene egy fenntartható épületet építeni: egyszer az a jó, ha sok az üveg, máskor ugyanez rossz, míg egyik héten könnyű szerkezetű házakat ajánlgatok, a rákövetkezőn pont fordítva. Sajnos, rossz hírem van: a fenntartható építés pontosan ezzel jár együtt. Egyensúlyozni kényszerülünk két, egymással ellentmondó elv között! Emiatt vannak rangsorolva az egyes tanácsok és emiatt a leges-leges-legfontosabb szempont a tájolás. Néha 10-20 cm is számít, mert pont ezen múlik, hogy nyáron elviselhetetlenül felmelegszik a ház, míg télen jobban kihűl, mint kellene.

A döntésben sokat segít a múltunk tanulmányozása - igaz, ez a múlt most van változóban; amit eddig kőbe véstünk, hirtelen értelmét veszti. Emiatt viszont érdemes mások tapasztalatait is megismerni! Ezért készült a Climate Consultant, ezért jó, ha az ember brazil előadássorozaton vesz részt, vagy éppen orosz cikkeket olvas.

A fenti tekintetben 3:1-9:1 megfelelő a masszív anyagok aránya az üveghez képest. Minél több masszív anyagunk van, annál nagyobb hatásfokkal tudjuk tárolni a hőt, befolyásolni a hőmérsékletet. A sűrűbb anyagok legalább 10 cm vastagságúak legyenek. Érdemes a színekkel is ráerősíteni erre a hatásra: a könnyűszerkezetes falak és a mennyezet minél világosabb legyen, a falak tetszőleges színűek, míg a padló sötétebb árnyalatú. A beltéri épített kőművesfalakat a belső tér felé szigeteljük, így a tégla esik kifelé.

Nagyon masszív a márvány, bazalt, gránit, de megfelelően sűrű a beton is. A kisméretű, tömör tégla sűrűsége nagyjából a mészkőének felel meg.

Természetesen hoztam ezekre példákat is:

Természetes kőből