A tervezés további feladatai
Huhh! Ez hosszú sorozat volt! És ez mind a környezeti lehetőségek, és az azokra adható válaszok FELMÉRÉSE volt csupán!
Most térjünk rá a tervezés további feladataira!
Rögtön is kezdjük az igényeinkkel. Minek kell megfelelelnie egy háznak:
- elégítse ki az igényeinket.
- a hőmérséklet megfelelő legyen. Ezt hőmérséklet kontrolnak hívja a szakirodalom, én is ezt fogom használni.
- a fény megfelelő legyen. Itt mind a természetes fények, mind a mesterséges fények megfeleltetése feladat, azzal, hogy a lehető legkisebb energiát igényeljen.
- a zajszint megfelelő legyen. Itt is a külső zajok és belső zajok tervezésére kell gondolnunk.
- legyen a házban jó levegő.
- legyen a házban jó ízű víz, álljon rendelkezésre tiszta víz és természetesen legyen takarékos a rendszer.
- álljon fenntartható anyagokból.
- az energiát takarékosan és ésszerűen tudjuk előállítani, használni.
- esztétikus legyen.
- a kor igényeit is ki tudja szolgálni (okosítás.)
- a különféle uniós jogszabályoknak. Ezeket viszonylag könnyű betartani, mert a hazai jogszabályok általában megfelelnek ezeknek.
- a törvényeknek. Ez az OTÉK, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, valamint az egyes szakterületeket szabályozó törvények és rendeletek, más jogszabályok (minden önkormányzat szabályozza az építésügyet!)
- egy fenntartható háznak ezeken túl egyéb szabályoknak, szabványoknak is meg kell felelnie. Ezek a szabványok nem különleges építtető szivató valamik, hanem arra szolgálnak, hogy viszonylag könnyen követhető, használható és ellenőrizhető kritériumrendszert adjanak a kezünkbe! A dokumentáció a visszakövethetőségre szolgál, hiszen egy 50 éves ház tervezője honnan emlékezhetne a részletekre? Lehet már nem is él. Az egyes témáknál más és más nemzetközi minősítő intézetek ellenőrzik a szabványok betartását, adott témánál majd kitérek erre is.
- az építkezés, felújítás is legyen környezetbarát. Újrahasznosítható csomagolásban legyen, a közelben állítsák elő, alacson szénkibocsátású járművekkel szállítsák és megújuló energiával legyen felépítve. (Az iparág felel a szén-kibocsátás 39%-ért!)
- a ház legyen felújítható, akárcsak a beépített anyagok.
- az életciklus végén, a ház elbontásakor a lehető legkevesebb káros anyag, szemét legyen kibocsájtva, az építőanyagok legyenek újrahasznosíthatóak. A karbon-kibocsátás közelítse a nullát (ilyenek például a vályogházak.)
Már ezeknek a pontoknak a láttán is a fejét fogja az ember, hogy úristen, ennyi szempontnak képtelenség megfelelni! Ez valóban így van. De van sok lehetőségünk arra, hogy számtalan szempontnak teljesen megfelelő, helyes válaszokat adjunk, és egy elenyésző hányadban kössünk csak kompromisszumot. Az elmúlt évek törvényhozása alapján azt látom, hogy az összes pont figyelembe vétele az államnak sem megy. Leginkább a felújíthatóság és az anyagok energiabefektetés nélküli újrahasznosíthatóságának szempontjait nem veszik egyáltalán figyelembe, miközben ez 15-20%-át adja a karbonkibocsátásnak (az iparágon belül.)
Szerencsére, a házépítés során nem egyetlen, kizárólag egyetlen jó döntés létezik, hanem számtalan választási lehetőség vezet jó megoldásokhoz. Megfelelő ismeretek birtokában mindenki képes az optimális, a lakóhelynek, igényeinek a leginkább helyes megoldást kiválasztani.
Egy hét múlva innen folytatjuk.