Vízhasználat
A vízpazarlás megoldása égető probléma a világon. Otthon is sokat tehetünk az ügyért, a lakáson belül, de ebben a posztban kitérek a kültéri vízgazdálkodásra is.
A vízhasználat nem csak fenntarthatósági szempontból fontos, de az emberi higiénia és a környezetünk tisztasága szempontjából is - nem szabad kiönteni a vízzel a gyereket is, hogy profán legyek. Hogy mást ne mondjak: a meglévő csatornarendszert nem a víztakarékos csapokhoz tervezték, így, ha egy bizonyos mennyiségnél kevesebb víz kerül a rendszerbe, az súlyos közegészségügyi kockázatot hordoz, a bűz csupán kellemetlen velejárója. Emiatt apró lépésenként célszerű haladni:
- a fogyasztásunk 20%-át próbáljuk megtakarítani.
- ismerjünk meg a víztakarékos megoldásokat és alkalmazzuk ezeket.
- reális célokat tűzzünk ki magunk elé.
Döntéseinket megkönnyítendő az energia címkékhez hasonló rendszert találhatunk 2022-től a különféle csapok, zuhanyok, stb. esetében.
http://www.europeanwaterlabel.eu/ |
Persze ahhoz, hogy valóban csökkentsük a fogyasztást, nem árt, ha tisztában vagyunk a kiinduló fogyasztással és össze tudjuk mérni az új, megváltoztatott szokásainkkal. Ez Magyarországon nagyon egyszerű: a havi fogyasztásunkkat írjuk fel, vagy keressük meg a számlákat. Ezzel össze tudjuk vetni a későbbi adatainkat.
Mint fentebb már jeleztem, nagyon fontos, hogy a csatornarendszerbe hogyan csatlakozunk. Gondoskodni kell a megfelelő szelepek használatáról, a bejutó víz nyomásáról. Kellemetlen, bűzös lakás az eredmény, ha ezt a kérdést nem megfelelő odafigyeléssel kezeljük, nem érdemes itt takarékoskodni!
Tervezéskor már tudnunk kell, hány fő fogja használni a berendezéseket, milyenek a szokásaik, mert ahhoz, hogy egy jól működő rendszert kapjunk, a fogyasztási szokásokat jól kell meghatározni. Egyetlen példa: ha nem megfelelő a konyhai csap víznyomása, akkor a rendszerbe bekerülő anyagok nem mosódnak be a csatornarendszerbe és emiatt rendszeresen alakulnak majd ki dugulások. Elég beállítani ehhez egy mosogatógép-víztakarékos csap kombinációt a 20-30 éve megtervezettt házakba!
Nézzük, hogy milyen víztakarékossági lehetőségeink vannak:
- csapok, zuhanyok - a gyártók újabbnál-újabb ötletekkel állítják elő a csaptelepeket és zuhanykészleteiket. A feni címkékkel leegyszerűsítik a választást is. Átlagosan a hagyományos eszközeink 8-9 liter vizet használnak percenként, a takarékosak ennek felét, esetleg még ennél is kevesebbet.
- a wc. A legtakarékosabb a komposztáló wc, de ettől sokan idegenkednek és egyre elterjedtebbek az okos toilette-ek is. Viszont megjelentek a víztakarékos modellek, melyek kialakításukkal elősegítik a gyors öblítést.
- a vízmelegítés helyét a melegvíz használati helye közelében helyezzük el, így nem kell nagymennyiségű vizet elpazarolnunk, vagy sok energiával a vízpazarlást ugyan megelőzni, de az energiáét megnövelni.
- a vízpazarló szokásainkon változtassunk. Ha ez nehéz, vannak időszakosan működő csapok, használjunk ilyeneket: megszakítják a vizet, mikor éppen tiszta szappan a kezünk, vagy fogat mosunk, stb. Érdemes rövid zuhanyt venni a kádfürdők helyett. Sose feledjük, a zuhany tisztasági és nem ébresztési célokat szolgál!
- alkalmazz alternatív vízforrásokat. Szürke vízzel leöblíthető a wc, esővízzel locsolhatjuk a virágainkat. Ha ilyet alkalmazol, használd azt, amit a legkisebb változtatással lehet használni (pl elég összegyűjteni.) (A kútvíz, a patak vize, stb nem számít alternatív forrásnak!)
Ha már szóba hoztam a locsolást, itt szeretnék kitérni a xeriscaping kertészkedésre, a szárazkertekre. Ezek nem száraz kórókat tartalmazó kertek, hanem kisebb vízigényű növényeket alkalmazó, a vízzel takarékosan bánó módszer.
A szárazkertészet elemei:
- tervezés
- a kerti föld elemzése és táplálása
- a füves területek megfelelő alkalmazása
- a megfelelő növények kiválasztása
- a hatékony öntözés
- mulcsozás
- hatékony kertgazdálkodás
Tervezéskor a kert esetében is különösen fontos az elhelyezkedése, a természeti viszonyok: nap-, árnyék-, szélviszonyok, a terület lejtése, a terület alatti közet, a levegő párássága, a zaj, a mikroklíma és a látvány.
A füves részek kialakításakor gondoljunk a megfelelő párosításokra, a kaszált-nem kaszált területek arányaira, a szárazságot kedvelő fűfélék alkalmazására.
A növények kiválasztásánál a szempontok: őshonos, a rovarokat, madarakat vonzó, tápláló, egymást erősítő növénytársulásokat hozzunk létre.
Az öntözésnél igyekezzünk a kerten belül tartani a kertben leesett esőt, hozzunk létre esővíztározót (időszakos, kerti tó is lehet), alkalmazzunk magaságyásokat, dombágyásokat, mulcsozzunk. Az ágyásokat úgy alakítsuk ki, hogy bent maradjon a víz, ne elfolyjon!
Törekedjünk olyan mikroklíma kialakítására, amely párásabb környezetet eredményez. Ezt a kertet szegélyező fák, bokrok, sövények segítségével lehet elősegíteni.
Érdemes megfigyelni a dús növénytársulásokat a természetben és az ott megfigyelt módszereket alkalmazni a kertben is. Mikor kertgazdálkodásra gondolunk, ne feledjük: néha a kevesebb több!